’Must try, must know’ kávézási TIPPEK A NYARALÁSRA kávérajongóknak
Kávékedvelőként Benned is fellobbanhat a vágy, hogy ha más országokban csatangolsz, akkor ott kipróbáld a hely specifikus kávét. A helyi kávézókba beülve magába szippant a város, Te is részesévé válsz a helybéli nyüzsgésnek vagy épp elcsendesedésnek. Az alábbi gyorstalpaló pedig mankót ad a kezedbe, hogy ne érezd magad tudatlan turistának, amikor kávét rendelsz.
Vegyük sorra a főbb úticélokat, mondjuk Nyugatról Kelet felé haladva! /Ha kihagyunk valami fontosat, ne habozz megírni nekünk, hogy Te merre jártál és milyen kávét ittál a nagyvilágban./
Franciaországban az olaszokhoz hasonlóan café au lait vagy tejes kávét ők sem fogyasztanak délután és este, helyette a fekete kávét isszák, ami lehet filteres, French Press-szel elkészített. Az olaszok erős, sötét pörkölésű eszpresszójukhoz hasonlóan itt is egy markáns, füstös, sötét „francia” pörkölésű kávébabot használnak. Ha tejeskávé, akkor a café au lait és a café latte különbsége egyrészt keresendő a kávé elkészítési módjában, (előbbi kávé forrázat, tehát filter vagy French Press-es technika, míg utóbbi eszpresszó gép) másrészt a francia változatban a tetején nincsen tejhab, csak gőzölt tej.
Olasz kávézókban az 1945-ben Achille Gaggie által kifejlesztett kávégépek továbbfejlesztett változataival találkozhatunk főképp. Az „eszpresszó” olasz jelentése gyors, tehát rövid idő alatt készítik el a vendégek számára, illetve egyhajtásra isszák meg. Az olasz pörkölésű kávébabok testes, krémes ízzel adnak masszív lendületet az aznapi felfedezőutadhoz és bónuszként mámoros mediterrán reggeli hangulatot csempésznek a csészénkbe.
Magyarországhoz közeledve a 19. század egyik legfőbb virágzását elő osztrák kávéról is érdemes szót ejteni. Ausztriában átlagosan világos, „bécsi” pörkölésű kávébab az elterjedt, amely gyümölcsösebb ízt eredményez, és nem annyira markáns mint a fenti francia, illetve olasz. Az osztrák kávéházakban elterjedt kávéfajták többek között a Kleiner Brauner, Großer Brauner, Eispanner. Az első kettő a „kisebb” és a „nagyobb barna” vagyis feketekávé, amelybe kis tejet öntenek, míg az Eispanner erős feketekávé, amelynek a tetején tejszínhab található. Mindegy, melyik mellett teszed le a voksodat, emlékezetes találkozást ígér a kávé derűsebbik arcával.
Kicsit távolabbra fordítva tekintetünket hasonló népszerűségnek örvend a török kávé Törökországban, illetve ennek megfelelője a görög kávé Görögországban. Mindkét esetben egy speciális rézből készült edényben készítik, amelyet cezva, ibrik vagy briki néven emlegetnek. Általában sötét pörkölésű kávébabot őrölnek finomra, mivel a víz közvetlenül érintkezik a kávészemcsékkel, ezért a nagyobb felületen jobban ki tudnak oldódni a kávéízek, ami gazdag és testes ízt eredményez. A török, illetve görög kávé lehet cukor nélküli, közepesen cukros, sőt veszettül cukros is, amit időként kardamom fűszerrel bolondítanak meg. Görögországban találták még ki 1957-ben a kávé frappé változatát, amely az instant kávé, tejpor/tej, cukor és jég összerázásával készülő habos, könnyed, jeges kávé ital.
Az utolsó távoli ország, Japán, ahol alapvetően a teázás nagyobb hagyománnyal bír, mint a kávé, mégis érdemes megemlíteni a hideg filter kávét, a Mizudashit. A Mizudashi esetében a kávé legalább egy munkaidőn keresztül áll a vízben, viszont ez hozzájárul ahhoz, hogy a kesernyés íz ne legyen annyira domináns, hanem közepesen erős, finom kávé oldódhasson ki a közepesen szemcsés kávéból.
A felsoroltakon kívül még tengernyi kávétípus előfordul a különböző országokban, hiszen ma már mindenhol megtalálhatóak az aktuális trendeket követő kávéfőzési módszerek, ugyanakkor érdemes egy-egy látogatáskor visszanyúlni az adott nép kultúrájának gyökereihez.
Mennyei új ízeket és mosolygós új élményeket kívánunk a nyaralásra,
Az OfficeCoffee Csapata
