A világ teatermesztő nagyhatalma még ma is Kína, ahol 1,3 millió tonna tealevelet takarítanak be évente. Őket követi India, Japán, Sri Lanka (Ceylon) és Kenya.
A tea feldolgozása
A teabokrokat 1-1,5 méter magasra metszik hogy könnyű legyen szüretelni. Megfelelő termesztési körülmények mellett egy bokor akár 80 évig is szüretelhető. A legtöbb helyen még ma is kézzel szedik a leveleket a szedve válogatás miatt, ez jellemző Kínára, Darjeeling és Ceylon területeire, és Assam 10%-ára. A többi területen géppel vágják a leveleket. Egy gyakorlott szedő asszony egy nap 80 kg zöld levelet tud leszedni, amiből feldolgozás után 25 kg fekete tea lesz.
Szedés után a levelek fonnyasztás –sodrás –fermentálás –szárítás –osztályozás folyamatán esnek át. Fonnyasztás során vizet veszítenek, így könnyen sodorhatóvá válnak. A sodrás a levelek sejtfalának szétszakadását segíti elő, így felszabadulnak az enzimek, a cukortartalom, beindul a fermentáció. Fermentáció során csökken a csersavtartalom, felszabadulnak a természetes, nemes olajok zamata, aromája. A levelek színe változik, zöldből sárgává, naranccsá vagy egész sötét réz-színűvé változnak a fermentáció hosszától függően. A fekete teát 20-24 órán át, míg az oolong teát csupán 6-10 órán át fermentálják. Zöld teánál nincs fermentáció, ez az egyetlen eltérés a fekete és zöld tea feldolgozásában. Ezt követi a szárítás majd az osztályozás. A kisebb, vagy töredezett leveleket használják a filteres teához, ezért erősebb mindig egy filter mint egy adag nagy méretű teafű.
A teakultúrák világszerte
KÍNA
A kínai teaceremóniát a mai napig hasonló módon gyakorolják. A tealeveleket közvetlenül a csészébe, vagy egy egyenes falú üvegpohár aljára teszik, leforrázzák, majd letakarják egy porcelán vagy üvegfedővel, amíg a levelek áznak. A lefedett csészét „guy wan” -nak vagy „zhong” –nak hívják. A csésze tetejét picit félrecsúsztatva isszák a teát, a fedővel visszatartva a leveleket. A teafüvet többször is leforrázzák. Az első főzet az össz koffeintartalom 80 %-át tartalmazza, így ha ekkor kidobnánk a teafüvet, akkor elveszítenénk nemcsak a maradék 20 % koffeintartalmat, de a teljes íz és aroma kiteljesedését is megakadályoznánk.
JAPÁN
A japánok a kínaiakhoz hasonló módon fogyasztják teájukat, kivéve, hogy ők használnak teáskannát is. A japán teaceremóniának azonban szigorú szabályaik vannak, és nem ritkán 4 óráig is eltart. A mai napig működnek teaházak, amihez saját kert tartozik, ami a mindennapi rohanó élettől való elszigeteltséget, lelassulást, feltöltődést szimbolizálja. Meditációjukat is segíti a teázás. A teaházban hagyomány szerint a vendég először egy csésze forró vizet kap, így ellenőrzi a teafőzéshez használt víz minőségét. A teaházak általában kis méretűek, a vendégek rizzsel töltött zsákokon térdelve fogyasztják teájukat, amihez gyakran könnyű ételeket is kínálnak.
OROSZORSZÁG
Az orosz szamovárt ma is misztikum lengi körül, holott ez nem más, mint egy vízmelegítő, oldalán kis csappal. Tetején egy meleg tányér vagy korong van, erre teszik magát a teáskannát, hogy melegen tartsa a nagyon erősre készített teát. Ebből mindig csak egy kis mennyiséget töltenek a csészébe, és a szamovárban tárolt forró vízzel hígítják. Gyakran egy kanál dzsemmel édesítik.
INDIA
Hagyományos indiai recept alapján készül a „Chai”, ami nem más, mint erős, fűszeres fekete tea. Fém teáskannában 3-4 teáskanál fekete szálas teát, fűszereket – mint fahéj, szegfűszeg, kardámom, gyömbér, – és sok cukrot hevítenek víz és tej 50-50 %-os egyvelegében fél órán át (sosem főzik, csak hevítik). A végeredmény egy erős, nagyon édes, fűszeres, szirupos ital, amit téli hideg estéken ajánlok otthon is kipróbálni. Istenien felmelegít!
Kedvenc teájuk a menta tea, amely készülhet akár fekete, akár zöldteából, és nagyon egyszerű elkészíteni. Friss mentalevelet helyeznek az üvegpohár aljára, majd a teáskannát magasra tartva ráöntik a meleg teát. Minél magasabbról töltik a teát, annál tovább érintkezik a levegővel, így egyrészt kicsit hűl, mire eléri az üvegpoharat, másrészt beindul az oxidáció és színe kicsivel sötétebb, íze intenzívebb lesz. Gyakran ízesítik mézzel vagy cukorral. Nyári hőségben nagyon kellemes ital, akár melegen, akár jéggel hűtve.
Így készíts el egy tökéletes csésze teát
-
- Jó teát csak jó minőségű, hideg csapvízből lehet készíteni. Legjobb a szűrt víz, amihez elegendő egy otthoni használatra alkalmas szűrőkancsó. Ha azonban a csapvíz rossz minőségű, nagyon kemény, esetleg vas vagy klór ízű, használj inkább alacsony ásványi anyag tartalmú ásványvizet (160-200mg ásványi anyag/liter az ideális). Legjobb és legtisztább azonban a forrásvíz, ha van rá módod, ilyet használj a legjobb teáidhoz!
-
- Ha vízforralót használsz, mindig öblítsd ki és töltsd fel friss, hideg, oxigéndús csapvízzel. Soha ne forrald újra a már használt vizet, mert annak már nincs oxigéntartalma, és nem hozza ki tökéletesen a tea aromáját. És kérlek, SOHA ne melegíts teavizet mikróban. Ugye, nem is tennél ilyet??
-
- A pontos adagolás és a víz megfelelő hőmérséklete nagyon fontos. Egy csészéhez elegendő 1 teáskanál szálas tea (kb. 1,5- 2g). Túl sok tealevél keserű italt eredményez.
-
- Fontos a víz hőmérséklete. Fekete és gyümölcsteához jó a 90-100 C fokos víz, de ha herba vagy zöld teát készítesz, várj 2-3 percet, míg a víz visszahűl 75-80 C fokra. Japán zöld teák még kényesebbek, ott a maximum 70 fokos víz az ideális.
-
- Fekete teát 2-3 percig, zöld vagy fehér teát 1 percig, herba- és gyümölcsteát pedig 8-10 percig áztass a legjobb ízhatásért.
-
- Dőlj hátra, zárd ki a külvilágot néhány percre és élvezzd!
