A kávé világa
X
ARABICA VAGY ROBUSTA?Manapság a kávékedvelők körében gyakran felmerül a kérdés, hogy csak a 100 % Arabica lehet-e jó kávé, illetve mitől olyan drága?
Mindkét fajtának megvan az előnye, így a keverékeknek (blendeknek) is. Tisztázzuk ezeket az előnyöket.

Arabica (Coffea arabica):

    • Magasabb hegyvidéken nő, 1000-2000 m magasságban
    • Alacsonyabb savtartalom jellemzi
    • Kevesebb koffeint tartalmaz, nagyjából fele annyit, mint a Robusta
    • Selymesebb ízvilág jellemzi, éppen ezért általában lágy pörkölést használnak, mint a bécsi vagy francia pörkölés
    • Selymes, lágy íze miatt a tejeskávék kiváló alapanyaga, az eszpresszó híg lehet belőle
    • Hátránya, hogy érzékenyebb a szárazságra, a kártevők és kórokozók hamarabb megtámadják
    • Hosszabb a termőre fordulás ideje, kb 8 év, ez okozza magasabb árát.

 

Robusta (Coffea canephora):

    • Alacsonyabb vidékeken is megterem, 1000 m alatt (300 -800 m)
    • Magasabb savtartalom, és kb kétszer annyi koffeintartalom jellemzi, mint az Arabicát
    • Aromásabb, élénkebb, testesebb ízvilág jellemzi, éppen ezért általában intenzív pörkölést kap, mint a dél-olasz vagy olasz pörkölés
    • Testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle
    • Szárazságtűrőbb és ellenállóbb a kártevőkkel, kórokokozókkal szemben
    • 5 év a termőre fordulás ideje, és többet is terem
    • A gyorsabb termőre fordulás és nagyobb ellenállóképesség biztosítja alacsonyabb árát
    • Egy igazán jó eszpresszó kávékeverékből sosem hiányozhat.

 

Leggyakrabban keveréket, blendeket találunk a piacon, hiszen mindkét fajtának vannak olyan pozitív tulajdonságai, amikért érdemes őket keverni. Az Arabica adja a lágyságot és a harmóniát, a Robusta pedig a koffeintartalmat és az aromát. Az már csak ízlés kérdése, ki milyen százalékban kedveli az arányokat.

Termesztése

Bár a kávét eredetileg Etiópiában fedezték fel, ma már Brazília a világ legnagyobb kávétermelő nagyhatalma, az össztermelés 28 százalékával. Ezt követi Vietnám, Indonézia, Kolumbia, Afrika keleti országai és Latin-Amerika.

A kávécserje gazdag, vulkanikus, hegyvidéki talajon nő, és 5-8 év alatt fordul termőre. A világtermelés eléri az évi 7-8 millió tonnát.


Szüret

A kávészüret júniustól októberig is eltarthat, területektől függően. Leggyakrabban kézzel szüretelik, mert csak a piros, teljesen érett gyümölcsökből készül jó minőségű kávé. De ma már Brazíliában, ahol a világ kávétermésének 1/3-a terem, gépi szüretelés is használatban van. Ilyenkor megvárják, míg szinte az összes bogyó megérik (kevesebb, mint 5 % lehet zöld), egyszerre leszüretelik, majd az asszonyok kézzel kiválogatják belőle a még zöld szemeket.

Feldolgozás

Betakarítás után következik a bogyók hántolása, amikor a piros gyümölcshúst elválasztják a babszemektől. Ez az eljárás történhet áztatással (nedves módszer), vagy szárítással és rostálással (száraz módszer). A nedves módszer az elterjedtebb, ami ugyan költségesebb, de hatékonyabb és gyorsabb megoldás. 100 kg piros húsú cseresznyegyümölcsből csupán 12-20 kg kávébab lesz.
Ezután következik a szárítás, fermentálás majd méret szerinti válogatás. Csak az ép, nagy szemű babok adhatók el szemes kávénak, a törött, vagy nagyon apró szemekből instant kávé készül.

 

Pörkölés

 

Feldolgozás után következik egy nagyon fontos lépés a kávé életében, a pörkölés. A kávépörkölés művészet és technológia is egyben, a fogyasztó szempontjából a legmeghatározóbb feldolgozási folyamat. Ez történhet helyben is, de ma már leggyakrabban a célországban pörkölik a zölden, nyersen megvásárolt kávészemeket. Szerencsére már Magyarországos is számos kiváló pörkölőüzem található, ez biztosítja a frissességet és a kiváló minőséget. Minél frissebb a pörkölés, annál aromásabb és finomabb a kávé.

Négy szintje van a pörkölésnek:

    • Világos: világosbarna szemeket eredményez, kiemeli a kávé aromáját, ilyen a bécsi vagy amerikai pörkölés. Tejeskávé alapanyagnak tökéletes, az eszpresszó híg lehet belőle.
    • Közepes: középbarna szemeket eredményez, ilyen a francia vagy dél-olasz pörkölési mód.
    • Sötét: sötétbarna színű szemek, erőteljes, testes aromák, kiváló eszpresszó alapanyag. Ilyen az olasz pörkölés.
    • Nagyon intenzív, égetett: nagyon sötét, szinte fekete kávészemeket eredményez, ezt a módot azonban csak a török-arab kávékészítésnél alkalmazzák.

 

ÉLETTANI HATÁSOK

A koffein fokozza a koncentrációs készséget és az éberséget
A koffein természetes stimulánsként könnyen bejut az agyba, és pozitív módon befolyásolja az agysejteket. Mértékletes fogyasztása javítja a koncentrációs készséget.

A koffein javítja a sportteljesítményt
A koffeinről azt mutatták ki, hogy serkenti az izomműködést, fokozza a mozgékonyságot és csökkenti a fáradtságérzetet, amitől keményebben és hosszabb ideig tudunk edzeni. A koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, így növeli az állóképességet.
A teljesítmény növeléséhez szükséges dózis egy 90 kilós ember esetében körülbelül 300 mg, ami 2-3 csésze kávénak felel meg. A kutatások azonban azt is kimutatják, hogy az ezt meghaladó mennyiség már nem javítja, hanem rontja a sportteljesítményt.

Számos más szervre is jótékonyan hat
Javítja az agy, a szív, a bőr és a vese véráramlását, persze csak mérsékelt fogyasztás esetén. A bőséges étkezést követő álmosságot is azért védi ki, mert az agy több vért kap. Serkenti a szívműködést, a bőrben kellemes melegségérzést okoz, a veseerek tágítása révén pedig enyhe vízhajtó hatású.

Enyhíti a fejfájást
A gyógyszergyártásban is felhasználják főleg felfájás és megfázás elleni készítményeknél.

Antioxidánst tartalmaz
Számos tanulmány kimutatta, hogy a kávé, mind a koffeines és a koffeinmentes, jelentős mennyiségű antioxidánsokat tartalmaz. Az antioxidánsok védenek a májrák és a vastagbél rák, a cukorbetegség, a Parkinson-kór és a szívbetegségekkel szemben is.

A kávé széppé tesz!
Stimuláló tulajdonságai vannak, segít a bőrproblémákon, ezért számos kozmetikai termékekben is felhasználják.

TÉNYEK A KÁVÉRÓL

Évszázadok óta töretlen a kávé népszerűsége
A kávé a világon a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital az ivóvíz után, naponta 2,25 milliárd csészével fogy.

A kávéházat, mint kulturális helyszínt nem az olaszok alakították ki Európában
Európa első kávéháza 1651-ben nyílt Oxfordban, Angliában.

Az idők során háromszor, három országban is betiltották a kávéházakat
A 16. században Mekkában, Szaúd-Arábiában, majd a 17. században Angliában és Németországban is betiltották a kávéházakat különböző vallási és gazdasági okokból, de a tilalom nem élt sokáig, mert a nép rövidesen visszakövetelte magának.

Második a gyártási listán
Csak olajból termelnek ki többet a világon, a kávé a második helyen áll.

BLOGCIKK AJÁNLÓ

Ízesített kávé házilag

Ízesített kávé házilag

Ízesített kávé házilag avagy fűszerek, ami feldobják a kávédat A szenvedélyes kávérajongók számára elképzelhetetlen, hogy a kávé ízét valaha is megunják, néhány izgalmas fűszerrel azonban még...

bővebben
Virágzó tea – az iható virágcsokor

Virágzó tea – az iható virágcsokor

Virágzó tea – az iható virágcsokor avagy apró figyelmesség virágcsokor helyett Okozz meglepetést! A meglepetés öröme akkor tud teljes lenni, ha egyáltalán nem számítunk rá. Névnapra, születésnapra,...

bővebben
Egészséges édesítőszerek

Egészséges édesítőszerek

Egészséges édesítőszerek avagy édes élet cukor nélkül Néhány évvel ezelőtt az édesítésre nem volt sok alternatívánk, szinte csak a fehér cukor állt rendelkezésre, kristálycukor, porcukor vagy...

bővebben

maradj naprakész

Gyűjts finom ajándékötleteket. Csapj le az aktuális akciókra, értesülj elsőként az újdonságokról, legropogósabb ajánlatokról.